Az eltűnt idő nyomában Nyíregyháza terein

Szeretek sétálni Nyíregyháza szépen parkosított, ízlésesen burkolt, tágas terein, megállni egy-egy szobor, emlékmű előtt, elgyönyörködni a teret körülvevő épületekben. S közben akár akarom, akár nem, megjelenik a képzeletemben a másfél - két évszázaddal ezelőtti városka, amikor még nádfedeles, földszintes kis házak sorakoztak itt, s a nyírségi homok vagy esős időben bokáig érő sár borította az utcákat, tereket. 

Mi maradt meg mára abból, ami akkor ezt a várost jelentette? Az emberek már rég porladnak, az épületek helyére újak, majd még újabbak kerültek, a réges-régi lábnyomokat őrző utakat, tereket burkolat fedi. Ami azonban mindig megmaradt és átörökítődött időről időre: a HELY. S milyen jó, hogy ezeket az ember lakta és járta helyeket elnevezik, mert ezek a nevek mesélnek nekünk. Mesélnek a múltról, a városban, sőt az országban lezajlott történésekről, és nem utolsósorban mesélnek az itt élő emberekről…

  

Országzászló tér

Bár a XVIII. századi (rekonstruált) térképeken már látszik a Szarvas utcának ez a kiszélesedett térszerű része, nevet először az 1840-es térképen láthatunk, ekkor Széna Piacznak hívták. A régi városokban a terek ugyanis gyakorlati funkciót töltöttek be: ezeken a közterületeken tartották a piacokat. Nevéből (ami akkoriban még nem hivatalos név volt) kiderül, hogy itt a széna adásvétele folyt. A század második felében a széna, szalma árulását áthelyezték a mai Bessenyei térre, ami tágasabb is volt, megközelíteni is jobban lehetett, és főleg: kijjebb esett a belvárostól. Ezt a teret pedig – még mindig nem hivatalosan – Szarvas térnek nevezték el. Keleti oldalán vonult el ugyanis a Szarvas utca, mely abban az időben még a városközpontban kezdődött (tehát része volt a mai Zrínyi Ilona). Ez az elnevezés azonban nem sokáig élhetett, mert egy 1890-es közgyűlési jegyzőkönyvben, mely az utcanevek rendezéséről szól, már Széchenyi térként szerepel. A névadó – a jegyzőkönyv szerint – „a Széchenyinek címzett szálloda” volt, mely a tér északi oldalán állt. 

Széchenyi Szálló

A legnagyobb magyar nevét negyven évig viselte a tér, s talán a mai napig is viselné, ha nem szól közbe a történelem. 1930-ban ugyanis évfordulót ünnepelt az ország, így Nyíregyháza is: Horthy Miklós kormányzóságának tizedik évfordulóját. Városunkban március 1-jére díszközgyűlést hívtak össze ebből az alkalomból, s a jegyzőkönyv nemzeti színű szegéllyel díszített lapjairól kiderül, hogy, a képviselőtestület a teret „örök emlékezetre” Horthy Miklós térnek nevezi el. A szokásokkal ellentétben a határozat nem említi az előző nevet (azaz, hogy névváltoztatás történik), ehelyett egy ügyes huszárvágással az elnevezendő tér pontos lokalizációját úgy adják meg, hogy felsorolják, mely utcák torkolatában helyezkedik el.  

Országzászló

  

Másfél évtized múlva azonban nagyot fordult a világ, s ennek a fordulatnak a szele sok minden mással együtt az akkori ideológia számára nem kívánatos elnevezéseket is elsodorta. Horthy neve az elsők között volt, melyet letöröltek a térképről, s a teret 1946-ban Szabadság térnek nevezték el (Osváth Imre 1932-ben itt fölállított Országzászló-emlékművét pedig egy kis átalakítással Szabadság-szobornak). De a város vezetése nem volt annyira gyors Horthy Miklós nevének eltüntetésében, mint amilyen fürge Lenin nevének a megörökítésében. Ez utóbbiról ugyanis már 1944 decemberében elnevezték az akkori Bencs László (ma: Szabadság) teret, s így fordult elő az a bizarr helyzet, hogy az 1945-ös térképen egyszerre volt jelen a Horthy Miklós tér és a Lenin tér. 

Volt tehát egy Szabadság terünk és egy Lenin terünk, de nem volt még Lenin-szobrunk.1980-ban, tehát három és fél évtized múlva lett is. A városi V. B. úgy döntött, hogy a szobor legméltóbb helye a Szabadság tér (nyilván az MSZMP-székház közelsége miatt), majd arról is határoztak, hogy az addigi Lenin tér neve és ennek a térnek a neve cseréljen helyet. Kereken tíz évig állt itt a Lenin-szobor, és ugyanennyi ideig hívták a teret Lenin térnek. Micsoda eklekticizmusa a neveknek! Lenin közvetlen szomszédságában Széchenyi, Zrínyi Ilona és Kálvin! 

A Lenin-szobor

A rendszerváltást követően azonban ismét nagy névváltoztatásokra került sor. E tér új nevére három névjavaslat született: az egyik a régi, Széchenyi tér név visszaállítása volt, a másik javaslat szerint összevonták volna egyetlen név alá a Kálvin térrel, a harmadik volt a végül elfogadott Országzászló tér elnevezés. Egyedül ez a név emlékeztet arra a városban, hogy valaha állt itt egy Országzászló-emlékmű. A Lenin-szobrot elvitték a térről, s helyére 1997-ben fölállították Györfi Sándor  „A magyar huszár” című bronz lovas szobrát. 

A lovas szobor

Szabadság tér

Nem kevésbé tanulságos a fentiekben már említett Szabadság tér neveinek története sem. 1840-ben Nád Piacz volt a neve – az akkor még lecsapolatlan Bujtoshoz való közelsége miatt ez volt a legalkalmasabb hely a nád árusítására. Hogy meddig élt ez a név, nem tudni, egy 1860-ban készült csatornázási térképre nem írták ki, az 1890-es térképen viszont már a kellemes hangulatú Selyem tér névvel büszkélkedik. (Innen nyílt a Selyem utca.) Ez a név a közhasználatban párhuzamosan élhetett a Zöldség tér elnevezéssel (nyilván itt volt a zöldségpiac), mert az 1890 júliusában megtartott bizottsági ülésen, mely az utcaelnevezéseket tárgyalta, ezt a teret nem Selyem térként, hanem „Zöldség tér”-ként említik, s javasolják, hogy nevét „Károlyi térre” változtassák meg. De valószínűleg ez a közterület ekkor még nem volt méltó az újratelepítő földesúr, Károlyi Ferenc nevének viselésére, mert a közgyűlés a Zöldség tér elnevezés megtartását fogadta el. Így hívták a teret majdnem negyven esztendeig. 1928-ban Pisszer János (a város neves építésze) és társai azzal a javaslattal fordultak a képviselőtestülethez, hogy nevezze el ezt a teret Bencs Lászlóról, a „város régi és érdemes polgármesteréről”. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta, Bencs Kálmán polgármester (Bencs László fia) pedig családja nevében  hálásan köszönte meg ezt a megtiszteltetést.  

Bencs László

Bencs László 1890–1901-ig volt Nyíregyháza polgármestere. Az ő működése alatt épült fel a lovassági huszárlaktanya, az evangélikus elemi iskola, a vármegyeháza, a színház, a kaszinó, a görög katolikus templom, valamint a Korona Szálló. Rendkívül nagy szerepe volt a város arculatának kialakításában, mégis az ő nevét áldozták föl 1944-ben, amikor – valószínűleg az országban elsőként – a Szovjetunió iránti hálától vezérelve Leninről nevezték el a teret. Így hívták három és fél évtizedig. 

Lenin tér

1980-ban azonban „átadta” nevét az akkori Szabadság térnek, ahol a Lenin-szobrot felállították. Új elnevezésére három javaslat is született. Az egyik volt a legkézenfekvőbb névcsere, azaz a „Szabadság tér”, a másik a helyzetéből adódó „Bujtosi kapu”, a harmadik pedig az itt álló intézmények miatt a „Művelődési park” elnevezés. Végül a Szabadság tér nevet fogadta el a V. B., bár volt kis fenntartásuk amiatt, hogy a korábbi megszokás nem fogja-e zavarni a város lakosságát. Mára már megszokta mindenki… 

Művelődési Központ

Hősök tere

A fenti két tér hat-hat névre tekinthet vissza bő másfél évszázados múltjában. A pálmát azonban mégis a Hősök tere viszi el még ennél is több névváltozással. Ez a szép, impozáns belvárosi tér szintén piacként kezdte működését. Az 1840-es térképen a Fa-Piacz nevet viseli, egy 1863-ban készült tervrajzon pedig a mai Kossuth térrel egybekapcsolva a Belső-Piacz név olvasható. 1891-93 között épült föl a nyugati oldalon a megyeháza, melyről 1890-ben (még az építkezés megkezdése előtt) elnevezték a teret. Igaz, először Bessenyei Györgyről akarták elnevezni, mivel akkor már fölmerült a lehetősége annak, hogy a nagyvendéglő romjai helyén az ő szobrát állítják majd föl. A képviselőtestület akkor ezt a javaslatot még elvetette, és a Vármegyeház tér nevet szavazta meg, mely hol ebben a formában, hol a rövidebb Megyeház tér alakban szerepel a térképeken. 

Üdvözlet Nyíregyházáról

Érdekes momentum, hogy 1906 decemberében, Rákóczi hamvainak hazahozatala emlékére ezt a teret hivatalos határozattal Rákóczi térnek nevezték el, de ezen a határozaton és az alábbi képeslapon kívül semmilyen más forrás nem utal arra, hogy viselte volna valaha is ezt a nevet.

Rákóczi tér

Az 1910-es térképen ugyanis továbbra is a Vármegyeház tér elnevezés olvasható. Az 1910. szeptember 2-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvében, mely „a házszámozási és utcaelnevezési munkálatok alapelveinek megállapítása tárgyában” hozott határozatot tartalmazza, viszont már Bessenyei tér a neve. 

Bessenyei tér

Bessenyei György szobrát 1899-ben állították föl a téren, de 1928-ban alkotója, Kallós Ede beleegyezésével átvitték a mai helyére. Ennek oka az volt, hogy a világháborúban elesett szabolcsi hősök emlékművét a szobrászművész, Kisfaludi Strobl Zsigmond kívánsága szerint itt helyezték el. A tér nevét azonban nem változtatták meg, maradt Bessenyei tér egészen 1952-ig. 

Hősök szobra

 Az újabb névváltoztatásba a történelem (és a politika) szólt bele. 1952. március 30-án politikai tevékenységéért kivégezték Nikosz Beloiannisz görög kommunistát, s négy nap múlva (!) már arról határozott Nyíregyháza vezetősége, hogy közterületet nevez el róla, mégpedig ezt a teret. Bessenyei nevét azonban nem törölték el, mert fölvette az a tér, ahol akkor már majdnem negyed százada a szobra állt (és áll ma is). 

Beloiannisz tér

A Beloiannisz tér idegen hangzású, nehezen kiejthető neve a város lakosságának kezdettől fogva nem tetszett, s kérték az illetékesektől, hogy változtassák meg. Az 1956-os forradalom után, 1957. január elején meg is tárgyalták a névváltoztatást, melynek során javaslatként a „Béke tér” vagy a „Móricz Zsigmond tér” elnevezés merült föl. A V. B. azonban az itt álló emlékműhöz kapcsolódó Hősök tere elnevezés mellett döntött. Meghozták a névváltoztatásról szóló hivatalos határozatot (mely ezen kívül még hat másik utca, illetve tér nevének megváltoztatását tartalmazta), a határozat végrehajtása azonban – az akkori többlépcsős folyamatban – valahol elakadt, mert a tér egészen 1969-ig Beloiannisz nevét viselte. A változtatásra végül 1969-ben ismét politikai okokból, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából került sor, s így lett Tanácsköztársaság tér az újabb neve. 

A Megyeháza 1988-ban

1990-ben azonban – az előző rendszerre emlékeztető nevekkel együtt – ez is a megváltoztatandó elnevezések listájára került. Itt is három javaslat született: az egyik a „Köztársaság tér”, a másik a „Szabolcs vezér tér”, a harmadik pedig a már 1957-ben is fölmerült, s most végre meg is valósult, ünnepélyes hangulatú Hősök tere. 

A Hősök tere napjainkban, őszi napfényben

Urbán Terézia

A képek részben facebook-oldalunk gyűjteményéből, részben a szoborlap.hu-ról származnak. A lovasszobrot és a Hősök terét ábrázoló képek a szerző felvételei.